Nászút a Világ körül – Bringával!

Rég jelentkeztünk, ennek két okra van: A 100napbringa már véget ért, így nincs miről írni. 🙂 A másik, hogy időközben egy új, még nagyobb szabású túráról kezdtünk el álmodozni, majd tervezni és szervezni. A vége az lett, hogy június 11-én indulunk a nászutunkra, a világ megkerülésére

Amíg még könnyen megtehetjük, még mielőtt letelepednénk és családot alapítanánk, körbenézünk a nagy világban. Az üzenet: kerékpározni (még mindig) jó. Fontos a család, mint a társadalom alappillére, és fontos, hogy figyeljünk a környezetünkre, éljünk együtt vele, fenntartható módon.


 

Újra útra kelünk, ezúttal fekvőbringákkal

Eljött végre újra az idő, pénteken útnak indulunk. Zitával ketten, immár jegyespárként és fekvőkerékpárokkal. Addig sok még a tennivaló, a munkahelyen és a túrával kapcsolatban is, de mindketten nagyon várjuk már az indulást. Péntek délután felszállunk a vonatra (a bringák ingyen, Európai mobilitási hét van, juppé), minden gondot és stressz itthon hagyunk, csak az út marad, és mi ketten. A feladat megint ugyanaz: Enjoy The Ride! 🙂

Részletek a túra honlapján: Rekuval Rómába – Evobike Expedíció

Előd és Lehel Budapesten járt

Ahogy ígértem, most beszámolok! Itt járt a két marosvásárhelyi srác. Még a Blikk is beszámolt, sőt ezúttal nem írtak el semmit:

blikk-ontheroad-cikk_resize

Előd és Lehel 3 napot töltöttek Budapesten. Pünkösd hétfőn egy fantasztikusat bringáztunk Budapesten. Azoknak akik csak panaszkodnak a fővárosunk bringázhatatlansága miatt, ajánlom figyelmébe a srácok sorait a blogjukról: Kedves Olvasók, Budapesten turistaként bringával utazni egy igazi élmény. Lehet, hogy Koppenhágától még messze vagyunk, de a keletebbről érkezett utazónak bizony egy kellemes csalódás Magyarország és Budapest!

gellert-hegy_resize

A Budapesten bringával eltöltött napról az outdoor blogon olvashattok bővebben.

Újabb olvasnivaló csemegék

Már lassan egy éve, hogy elrajtoltunk és 9 hónapja, hogy végetért a móka, de még mindig napi 40-50 egyedi látogató téved ide az oldalra. Mivel itt már nem sok újdonságot találtok, ezért kötelességemnek érzem, hogy hírt adjak néhány újabb őrült (a szó legnemesebb értelmében) utazásairól:

  • Talán a napokban indul neki fél éves kerékpártúrájára Zsófi és Félix. Tervük nem más, mint önerőből eljutni Székesfehérvárról 2×2 keréken a HimalájábaAngol nyelvű blogjukon már most beszámolnak a szponzor- és vízumszerzés izgalmairól, és mivel őket is támogatja a Cason Mérnöki Zrt., ezért élőben nyomon követhetjük őket a térképen. Útinaplójukat pedig az Evobike megújult oldalának hasábjain magyarul is követhetjük. Én már nagyon várom, hogy elinduljanak és kezdetét vegye a nagy kaland! Már előre félek, hogy milyen érzés lesz ezúttal “csak” figyelni egy expediciót: a térképen és az útinaplójukon követni Őket. Közben meg fog enni a sárga irigység! 🙂 Persze ettől még rettentően drukkolok Nekik, hogy minden jól menjen! Hajrá Zsófi, hajrá Félix!!!
  • Egy másik, izgalmasnak tűnő vállalkozás két erdélyi fiatalember szintén hamarosan induló “Európa turnéja”, az On The Road project. Keresszegi Petrás Előd és Benedek Lehel-Csaba nem kevesebb, mint 15 hónapon, 30 országon és 31000km át terveznek tekerni, keresztül-kasul Európán. Májusban indulnak és első nagyobb állomásuk Budapest, így remélem sikerül majd találkoznunk velük! Ha így lesz, ígérjük, beszámolunk róla.
  • A párom, Zita is útra kel, méghozzá egy hét múlva. Egy szál hátizsákkal fog utazni, ahogy én szoktam fogalmazni: végigsétálja a Camino-t. 🙂 Persze jóval több lesz ez holmi sétánál, éppen ezért, ahogy kedve/lehetősége engedi, naplót is fog vezetni a zarándoklatról. Az oldalán egyébként visszamenőleg megtalálhatóak az oxfordi élményei is. (Sikerült megfertőznie egy lányt a kerékpártúrázás szenvedélyével, jupii)
  • A végére csak ide szúrom magamat is. Aki új olvasó és/vagy nincs ideje/türelme végigolvasni a 100napbringa.hu kismillió bejegyzését, annak ajánlom az Evobike oldalán megjelenő 7 részes rövidített (részenként 3-4 oldalas) beszámolót a 100napbringáról. Az első két rész már kint van, a többi hétről-hétre jelenik meg.
    Sokan kérdezik tőlem, hogy hová lesz a következő túra. Idén(!) nem lesz még nagyobb kerékpáros őrültség. This year, Árpesz wanna be a CCIE. Az írásbeli vizsga már megvan, azonban a dolog oroszlánrésze a laborgyakorlati vizsga, és én próbálom ezt is egy hosszú, izgalmakkal és kihívásokkal teli utazásnak felfogni. Egy sikeres vizsgához állítólag minimum fél évet (hosszú) kell éjt-nappallá téve gyakorolni még hétvégén is (kihívásokkal teli). A felkészülés végén egy 8 órás és legközelebb Brüsszelben letehető vizsgát kell tenni, melynek ára kiteszi egy kisebb expedíció költségvetését (izgalmas). 🙂 Az Enjoy the Ride életfilozófiát próbálom belecsempészni a mindennapjaimba is, persze ez sokszor nem olyan egyszerű, mint ahogy azt az úton gondoltam. Ott minden nap elég tisztán látszott az Ég, a Föld és a Létra, ám ez a hétköznapokon nem mindig így van. Persze ha bármi gáz van, előszeretettel gondolok a legrohadtabb, fagyos, szeles, esős szakaszra és máris mindjárt minden könnyebben megy. 😀

Jó olvasgatást, na és persze Hátszelet, Kitartást és Szép Napokat kívánok mindenkinek!

100napbringa beszámoló a Bringaexpo-n!

Bizony, idén is ott leszünk a Bringaexpo-n! Nekem nagyon kedves ez a kiállítás, hiszen tavaly itt sikerült néhány felejthetetlen napot eltölteni, ami alatt sok új bringás barátot, na és nem utolsó sorban támogatókat, médiapartnereket szereznünk a megmozduláshoz. 🙂 Ezért perszehogy idén is ott a helyünk!

A világot látott kerékpár, a felszerelések, és egy 1,5 x 2m-es 100napbringa élményfal a kiállítás teljes ideje alatt megtekinthető az Evobike standján. Valamint sor kerül egy újabb – és ezúttal hosszabb – élménybeszámolóra is, természetesen a szokásos interaktív és színes módon, fényképekkel, térképes útvonallal, az úton minket ért sok-sok bringás élménnyel és sztorival. Az élménybeszámoló március 7-én vasárnap délután 3 órától kezdődik a színpadon. Mindenkit nagy szerettel várok, mind az előadáson, mind egy beszélgetésre – Az Evobike standja körül egész biztos megtaláltok a vasárnapi napon. Találkozzunk a Bringaexpo-n!

A Bringaexpo ezúttal a Budapesti Hungexpo területén lesz, az utazás kiállítással egy helyen és egy időben! (utazás + bringa = 100napbringa:) A Bringaexpo egyébként nagyon érdekes, legalábbis tavaly nekem nagyon-nagyon bejött. Ha egy kicsit is érdekel a bringázás, biztos vagyok benne, hogy nagyon fog tetszeni.

Élménybeszámoló a Gödörben

bringazz-a-munkaba-2010-telA Magyar Kerékpáros Klub Bringázz a Munkába téli kampányának keretében január 24 és 29 között különböző programokat szervez.

Szerdán, azaz január 27-én este a Gödörben lesz 100napbringa előadás is. Ezúton szeretettel meghívok minden kedves érdeklődőt / olvasót / barátot / kerékpárost / útitársat erre az estére.

Az élménybeszámoló most kicsit más lesz, és nem lesz olyan hosszú,

"Bringázz HóBAM is!"
“Bringázz HóBAM is!”

mint a Margit-szigeten volt, ellenben szeretnék jelen lenni egész este, így remélem most több időm lesz mindenkivel beszélgetni egy kicsit – meginni egy sört… 🙂 Gyertek el, találkozzunk, biztosan jó buli lesz, ennyi bringás egy helyen, az csak jó lehet! 🙂

Mégegyszer: Január 27-én, szerdán este 6-tól a Gödörben!

Ezúttal Bélát is szeretném végre látni! 😀

Stockholm – Az utolsó állomás

A svéd fővárosba késő délután érkeztünk meg. A kikötő felől az óváros felé vettük az irányt. A régi városrész igen hangulatos, keskeny macskakövet utcák, régi házak és apró terek jellemzik. Miközben Zita fényképezett én wifi-t kerestem a netbookkal. Fontos volt fellépni a netre, mert még nem sikerült szállást egyeztetnünk a Couchsurfing-en. Egészen a Stockholm palotáig sétáltunk, míg végre egy szobor mellett leülve találtunk használható internetet. Sajnos nem írt vissza senki.
Úgy tűnt, nem lesz kanapénk ma estére, ezért elkezdtünk hosteleket is keresni. Ez sem volt egyszerű, de végül találtunk egy szimpatikus és relatív nem túl drága szállást a központtól DNY-ra. Mivel még mindig csak egy bringánk volt, 01-stockholm Zita biciklizett, én pedig futottam. Sajnos így sem értünk oda időben, mert mire megtaláltuk a hostelt, már elmúlt este 8 óra, a recepció pedig bezárt. Vagyis, hogy pontosak legyünk, mint olyan, nem is volt. Az éppen bentlakók segítettek megszerezni a telefonszámot, aminek a túloldalán aztán közölték, hogy sajnos ma már nem tudunk bejelentkezni, nem tudnak minket elszállásolni. Hát ez remek!
Visszasétáltunk a Hornsgatan úton egy gyros-ozóhoz, amit már idefele kinéztünk magunknak. Éhesek is voltunk, na meg az asztal és a mosdó is jól jött. A gyrost egy kis tálkában adták, mi pedig, ahogy azt otthon szoktuk, megfogtuk kézzel, és elkezdtük falni. Csak később tudtuk meg, miért néztek ránk ezért olyan furcsán. Itt késsel-villával szokás enni a gyros-t! Ami igaz, az igaz, sokkal kulturáltabb úgy fogyasztani, minket viszont a szokás hatalma vezérelt. Szerencsére itt is találtunk wifit, sőt, Zita még egy konnektort is szerzett, így teljes nyugalomban tudtunk netezni, asztalon, vacsora mellett. Ekkor jött a nap legnagyobb meglepetése! Continue reading

Mariehamn – Hajózás Helsinkiből Stockholmba

7183-mariehamnKét részletben hajóztunk, először Helsinkiből az Åland-szigetek‎re, majd onnan tovább a svéd fővárosba. A Viking Line hajótársaságot választottuk, hatalmas, sok szintes, piros hajókkal utaztunk. Az alsó néhány szinten az autók álltak, majd feljebb következtek a kabinok, a legfelső szinten pedig kaszinók, bárok, éttermek, mozi, és (a régen várt) vámmentes szupermarket. Utóbbiban sajnos csak különféle piákat és luxuscikkeket lehetett kapni, mi viszont ennivalóra is számítottunk, amit így kicsit elnéztünk. Így történt, hogy sajtos chipset vacsoráztunk, a még otthonról hozott csokoládéval, svéd sörrel és ciderrel a hajó legfelső szintjén, a hatalmas, nyitott, akár helikopter leszállónak is használható fedélzeten.img_71721 A kilátás némileg kárpótolt minket a foghíjas vacsoráért. Jó pár emelettel volt alattunk a tenger, apró szigetek és vitorlások mellett haladtunk el, közben a nap egyre súrolta a horizontot. Kabint az éjszakai utazáshoz már nem tudtunk foglalni, de ezt utólag nem is bánjuk. Először egy szűk folyosószakaszra ágyaztunk meg magunknak, de onnan hamar kiebrudalt minket a személyzet, persze ahogy ezt errefelé szokás, szinte ők kértek elnézést, nagyon sajnálták, hogy nem engedhették meg nekünk, hogy ott aludjunk. Viszont ott van a sleeping room, miért nem megyünk be oda? Hogy micsoda, alvószoba? Azoknak, akiknek nincs kabinjuk? Létezik ilyen? Az aula túloldalán egy ajtó mögött egy nagy kiürített padlószőnyeges szobát találunk, csak néhány hátizsákos turista szuszékol a hálózsákjában. A szoba egyik fala tiszta üveg, odakint csillagfény és tenger! Nahát, ha ezt tudjuk, hogy ilyen  összkomfortos “sleeping room” is van a hajón, eszünkbe se jut kabint foglalni, ennél jobb nem kell! Levetjük magunkat és már alszunk is. Continue reading

“Let’s date!” in Helsinki

img_7007Helsinkiben Zita és Wouter vártak a reptéren. Wouter a szállásadónk, egy fiatal holland srác, aki először csak ösztöndíjjal került Helsinkibe, majd munkát is itt talált így végül ideköltözött. Miután előkerült a kerékpárom, felszálltunk a sok cuccal egy buszra. Direkt nem csomagoltuk még ki a bringát, mert így bedobozolva könnyebb volt szállítani (legalább is így hittük…). A buszon jókat mulattunk, a finn és a magyar nyelv hasonlóságairól beszélgettünk. Valahol hallottam, hogy a vér szó szinte ugyanaz a két nyelven. Mikor Zita ezt meghallotta, hátrafordult és megkérdezte angolul a mögöttünk ülő lányokat, hogy hogyan mondják finnül, hogy vér? Szegény lányok értetlenkedve néztek ránk:) Tényleg valahogy így mondják, de mi nem ezen nevettünk, hanem a helyzeten, és hogy vajon most mit gondolnak rólunk egy ilyen kérdés után? 🙂

Continue reading