100 nap bringa

Hétvégén kerékpározni voltunk. Eredetileg csak egy kisebb túrát akartam összehozni a srácokkal, akik elkísérnek majd a nagy út egyes szakaszain. Aztán sikerült Banderral egy nagyot csavarognunk a Mátrában… Na de kezdjük az elején.
Budapest határában találkoztunk szombat reggel, Baf, BanziG, Bazsi, Ádám és cimborája Kutya – ők ketten persze örökhajtánnyal -, majd végül Bander is befutott, illetve gurult, pontosan 8:30-ra, ahogy megbeszéltük. Itiner szerint haladtunk Pécel, majd Isaszeg felé, ahol még Nándi is csatlakozott hozzánk, így folytattuk nyolcan. Nem is kívánhattunk volna szebb időt bringázni, napsütés, szélcsend… Zsámbokon megálltunk sörözni egyet, elvégre ez egy csapatépítés, vagy mifene… Innen BanziG és Bazsi visszafordultak, mert délután vendégségbe voltak hivatalosak, így már csak hatan maradtunk. Zsámbokról kifelé jövet megszöktem a kétfős fixis szakosztállyal, raktuk neki hárman egymás anslusszában, pontosabban leginkább én az ő szélárnyékukban, ugyanis nem voltam berendezkedve erre a tempóra, annál inkább a Mátrában való sátrazásra. Jó 15-20kg cuccal volt megpakolva az Aeron.

Hatvannál Nándi és Baf is leváltak a vasútállomás felé, Nagygombos irányába már csak négyen folytattunk, a két fixista, meg a két adventurista. Lőrinciben aztán ittunk egy utolsó sört együtt a parkban, majd Kutya és Ádám is leváltak, innen még hazarakták aznap világosban ugyanazon az úton, ahol jöttünk.

Mi folytattuk Pásztó felé Banderral és innen jöttek csak az igazi kalandok! Jobbágyi végében egy laktanya állta el az utat, így kerülnünk kellett földúton. Igen ám, de ezt a földutat ellepte a belvíz. Egy ideig néztük tétlenül a vízben álló mezőt, Bander próbált kerülni, de mindenfelé mocsár volt. Aztán én fogtam magam és nekiindultam. read more »

Ma késő estig dolgoztam. Miközben éjjel bringáztam haza az üres városon át, azon gondolkoztam, hogy kéne még valami “magasztosabb” célt is adni ennek az egész utazásnak, az önmagában túl öncélú, hogy Árpesz felbiciklizik Európa legészakibb pontjára a barátaival. Emögött több van! A kíváncsiság az eleddig ismeretlen tájak, kultúrák, országok és emberek iránt rendben van, a cél a világ és önmagunk felfedezése, de ez még mindig kevés, ha csak erről szólna a történet, kicsit öncélúnak és értelmetlennek találnám. Ez most nagyképűség, de úgy érzem, ez túl nagy dolog és túl sok élmény lesz ahhoz, hogy csak úgy zsebrevágjuk magunknak. Ezt meg kell osztani!!! Ennek az eszköze lesz többek között ez a weboldal. Remélem sikerül minél több embert ráébreszteni arra, hogy micsoda fantasztikus dolog utazni, illetve, hogy az utazásnak az egyik legélményteljesebb, legizgalmasabb formája a kerékpártúra. Ha ezt mindenki érezne annyira, amennyire mi, egy sokkal boldogabb világban élnénk.

Az üzenet tehát: Kalandra fel, nyeregbe, a világ arra vár, hogy felfedezd!

Köszöntünk mindenkit, aki ide tévedt. Hogy mit találhatsz itt? Azt még mi sem tudjuk… Ezért indulunk útnak! Komolyra fordulva, arról lesz itt szó, hogy biciklizünk. Messze, sokat, jól… Mert biciklizni jó!